
Önálló cigány tartományt hozna létre a négy északkeleti megyénkből az Opre Roma Demokrata Néppárt.
Mindezt azzal indokolják, hogy szerintük a „gádzsó” politikai elitnek „sosem volt szándéka elősegíteni a romák érdekérvényesítését, vagy a romák és nem romák közötti békés együttélést”. A párt szerint a politikai elitnek magába kell szállnia, „mert a mindenkori cigány júdásokkal karöltve” nekik van a legkomolyabb felelősségük abban, hogy a roma autonómia kérdése felmerül „érdemi szakpolitikai (pl. alapjövedelem)” megoldások helyett.
– Mi szeretnénk, hogy minden magyar állampolgár, aki magyar lakhellyel rendelkezik, kapjon havi 100 ezer forintot, illetve a gyermeket váró édesanyák havi 200 ezer forintos nettó jövedelmet. Ez nem segély, mert a segély nagyon megalázó, és azt nem tartjuk elfogadhatónak – mondta a cigánypárt korábban a Jobbikban és a KDNP-ben is megforduló vezetője. Kamarás azzal indokolta akkor a javaslatát, hogy ha „segélyek helyett alapjövedelem járna, akkor több pénzük lenne az embereknek”.
Ez pedig szerinte annyira felpörgetné a gazdaságot, hogy kifizethető lenne évi több ezer milliárd forint alapjövedelemre!!!
De ahogy az alapjövedelem koncepcióját sem az Opre Roma vetette fel elsőként a közéletben, úgy az autonóm cigány terület víziója sem új. Ladányi András szociológus már 2009-ben írt a Népszabadságba az „új Trianonról”. Az állam által magára hagyott közösségek kapcsán azt írta, hogy ezek a csoportok meg akarják védeni majd magukat, ami Ladányi szerint eszkalálódó erőszakhoz és egyre népszerűbb szeparatista mozgalmakhoz fog vezetni. A prognózis pedig így néz ki a szociológus szerint: „végül az történik, amire magyarok, jugoszlávok, szerbek közül csak nagyon kevesen mertek gondolni: az országrész, mondjuk Csereháti Autonóm Cigányterület néven – aminek ötlete bizonyos borsodi körökben már több mint húsz éve időről időre úgyis felmerül – leválik az anyaországról”.
Öt év múlva egy interjúban tért vissza a szegregált településrészekre és a gettófalvakra: szerinte az állam arra használja ezt a vidéket, hogy „ide szorítsa ki a legkilátástalanabb helyzetben lévő rétegeket”, mert a „nem cigány népesség elöregszik vagy elköltözik”. Ladányi úgy látta, hogy mindez „azzal fenyeget, hogy lesznek, akik a területi autonómiában látják a probléma megoldását, vagy hogy a romák idővel valamilyen területi autonómiát fognak követelni maguknak, és akár el is szakadhatnak Magyarországtól.
Miért ne akarnának autonómiát egy olyan területen, ahol többségben lesznek? Ilyesmit az emberek általában el se tudnak képzelni – egészen addig, amíg be nem következik”.
Ehhez fontos hozzátenni, hogy Kamarás korábban egy kereskedelmi csatornának azt hangsúlyozta, hogy Magyarország integráltságát nem akarják veszélyeztetni, a területet nem akarják elcsatolni, hanem olyan jogi, gazdasági, politikai kapcsolatot szeretnének létrehozni, amiben a cigányság is megtalálja magát.
„Nem hiszem, hogy Magyarország szuverenitását veszélyeztetnénk ezzel, mert mire ez a helyzet kézzelfoghatóvá válik, az nem most lesz. Viszont hosszú távon, 50-80 év múlva, hogy legyen-e önálló cigány ország a térségben, aktualitását veszti, mert Magyarországon 70-80 százalékban cigányok fognak élni, de nemcsak itt, hanem az egész Kárpát-medencében” – véli Kamarás.
Pokol Béla alkotmánybíró a Nyugaton végbemenő iszlamista térhódítást és az öreg kontinens keleti felén zajló „elcigányosodást” állította párhuzamba Európa végnapjai című 2011-es könyvében. A címhez illő sötét képet vázolt az egykori egyetemi tanár: szerinte a Nyugat ugyan ki tudja tolni a demográfiai roppanásból fakadó összeomlást a 2100-as évekre, addig a térségünkben ez nem fog sikerülni, itt már szerinte a 2030-as évekre ellehetetlenülnek az országok a munkaképes lakosság kivándorlása miatt.
Disztópiája szerint milliárdos segélyeket kap majd Kelet-Közép-Európa térsége csak azért, hogy helyben tartsa a Nyugatra vágyó cigányságot, így szerinte az egész régió úgy fog majd festeni, ahogy a magára hagyott borsodi és szabolcsi falvak.
Kamarásék aligha erre gondoltak, amikor a referendumot kezdeményezték, ők az Európai Uniótól érkező forrásokat szeretnék a majdani autonómiában élőkre fordítani.
Sőt, számítanak arra is, hogy nem mindenki lesz az érintett négy megyében boldog az ő ötletüktől, talán nem véletlen, hogy ők is az alapjövedelem utáni B-tervként, vagy ha úgy tetszik a „tisztességes megélhetésért” folytatott harcuk utolsó lehetőségeként dobták be az ötletet, és ha jobban meggondoljuk, mind Ladányi, mind Pokol ötletébe is nehéz lenne belelátni azt, hogy kiötlőik mindezt mint valami pozitívumot képzelték el.
Az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlet miatt ez ügyben feljelentést tett Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom a Nemzeti Nyomozó Irodához.
Forrás: MNO/ Tompos Ádám
Címlap: RomNet
Héééééééé! Már rég van nemzeti autonómiátok! Csupán haza kellene végre menni! https://i.imgur.com/vXWIeZt.jpg
Miből gondolják, hogy abban a néfy megyében, a magyar lakosok örülnének nekik? Így is sok lézengő, betörő cigány él ezekbena megyékben. Nincs munkahelyük, de a házakat megtudják venni, jobban élnek mint a magyar lakosság. Autót vezetni is legtöbben cigányok járnak. De autó is sok, nagyon sok cigánynak van. Akkor mért kell őket sajnálni?
Kis hazámban- Zalában a rendstózerváltás-gengszterváltás környékén volt egy okos plgármester, aki ezt kipróbálta…. Településén ugyanis aránylag magas – úgy 30% körüli volt a cigányok aránya… mivel arendelkezésre álló segélykeretet teljesen ők vitték el, gondolt egyet és megalakította a cigányönkormányzatot… Mikor nagy büszkán létrejött, megkapták a segély rájuk eső részét, hogy osszátok el magatok között…!
Majdnem agyonverték az önkormányzati vezetőket akik azon kívül, hogy lényegesen kevesebb jutott,még le is nyúlták a maguk részét…..Meg is szűnt az egész… Szerintem ez lenne ebben az esetben is….
HÉT ALAPVETÉS A CIGÁNYKÉRDÉSHEZ.
1/ A magyar nép a cigányságot soha nem hívta be Magyarországra.
Soha nem volt szándékában tervszerűen letelepíteni.
A cigányság magától és önszántából jött erre a vidékre.
Önszántából kéredzkedett be a magyarság közé.
2/ A cigány népséget a magyarság jó szándékkal befogadta, azzal, hogy a nemzetbe beintegrálódva a magyar társadalom hasznos, építő, értéket teremtő tagjaivá váljanak.
3/ A magyarság soha nem vállalta, hogy a cigányságot eltartja. Ezt alátámasztandó semmiféle történelmi forrás nem áll rendelkezésre.
4/ A magyarság azt sem vállalta, hogy olyan egykoron jó szándékkal befogadott etnikumokat megtűr, eltűr maga mellet, akik miután befogadást nyertek, -akár több generáció elmúltával is- ellenségesen fognak viszonyulni egykori befogadóihoz a magyarsághoz.
5/ A magyarság nem kötelezhető senki által arra, hogy egykoron befogadott, de napjainkban ellenségeskedő, a magyarságnak anyagi és erkölcsi kárt okozó etnikummal együtt éljen.
6/ A cigányságnak tudomásul kell vegye a magyarság prioritását Magyarországon.
Döntenie kell: a magyar társadalom értékes, építő tagjává válik, felhagy mindennemű erőszakkal, bűnözéssel vagy kénytelen lesz egykori őseinek földjére visszatérni, vagy oda arra a helyre, ahol egykoron élt mielőtt Magyarországra befogadást nyert.
7/ A magyarok – az angolokkal és franciákkal ellentétben – soha nem gyarmatosították a cigányság eredeti hazáját, földrajzi területeit (Punjab és Uttar Pradesh államokat, ahol jelenleg is 15 millió cigány él).
A magyarság, a magyar állam ezen a távoli vidéken területszerzés által anyagi és egyéb haszonra soha nem tett szert. Az ottani népet nem hurcolta el, szolgaságba nem vetette
Ezen területek megszerzéséért imperialista háborút nem viselt.
Az ott élő indiai etnikumokat soha nem zsákmányolták ki. Ezért semmi sem indokolja hazánkban az elmúlt évszázadban, de különösen az elmúlt időben exponenciálisan megnövekedő, de integrálódni képtelen cigány népességhányad jelenlétét, itt tartózkodását.
A cigányság azon rétegei, amelyek részt vesznek a társadalmi munkamegosztás folyamataiban, az arányos közteherviselésben, betartják a társadalmi és jogi normákat és készek arra, hogy a magyar társadalom integráns részévé váljanak, azok maradhatnak, mint a magyar nemzet megbecsült etnikai kisebbsége. De azok, akik nem tisztelik, megsértik a magyar társadalom közösségi és jogi normáit, és azzal tudatosan helyezkednek szembe, azok a magyar állampolgárságra méltatlanná válnak.
https://i.imgur.com/vXWIeZt.jpg
(Karatnai Bodó Attila)