Zsinagóga
A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye. A szó a görög συναγωγή, szünagógé, azaz „gyűlés” vagy „gyülekezés” szóból származik, indoeurópai eredetű.
Az ortodox zsidók és a legtöbb konzervatív zsidó zsinagógának hívja az istentisztelet helyét, egyes gyülekezetek azonban más szót használnak rá, például בֵּית תְּפִילָּה bét tefillá, „imaház”). A karaita zsidók az arámi eredetű כְּנִיסָּה kenisszá, az Egyesült Államokban pedig a legtöbb reformzsidó és pár konzervatív gyülekezet a templom szót használja rá.
A zsinagóga rendszerint egy nagy csarnokból áll (fő szentély, az imádkozás helye és itt található a béma és a frigyszekrény), kisebb helyiségekből tanulás céljára, valamint gyakran irodákból és egyéb, gyülekezés céljára szolgáló helyiségekből. Egyes nagyobb zsinagógákban külön helyiség szolgál a Tóra tanulmányozására, ez a בֵּית מִדְרָשׁ bét midrás a „tanulás háza”.
A világ legnagyobb zsinagógája a New Yorkban található Temple Emanu-El zsinagóga. Európa legnagyobb zsinagógája a budapesti Dohány utcai zsinagóga.
A magyarországi zsinagógák két típusa
[szerkesztés]- A neológ zsinagógákban – mint például a Dohány utcai zsinagóga is – a tóraolvasó asztal elöl, a frigyszekrény előtt helyezkedik el, imitálva a templomokban lévő oltárt, mintegy utalásként, hogy valamikor a Szentélyben az oltár volt az áldozatbemutatás színhelye. A nők szintén elkülönülve imádkoznak, de nem külön szobában, hanem emeleti karzaton, vagy különálló padsorokban. Lőw Lipót, a tudós szegedi rabbi példáját követve a prédikáció magyarul hangzik el, hiszen ma már igen kevesen beszélik és értik a héber nyelvet. Az istentisztelet fényének emelése céljából a neológ zsinagógákban már helyet kapott az orgona, a kántor – és néhol a rabbi is – reverendát visel az istentisztelet alatt.
- Az ortodox zsinagógákban a tóraolvasó asztal a zsinagóga közepén található, hogy mindenki egyformán jól hallja a szent szöveget. Miután nők és férfiak nem lehetnek egy helyiségben az ima alatt – nehogy elvonják egymás figyelmét az ima áhítatáról – így külön helyiségben imádkoznak a nők, de ha ez valamilyen oknál fogva nem valósítható meg, úgy egy függönnyel kettéválasztják a helyiséget. Az Istentisztelet hagyományosan héber nyelven hangzik el, hiszen ez volt az askenáz (Közép- és Kelet-Európából származó) és a szefárd zsidók közös nyelve. Elutasítják a papi ruházatot, a reverendát, valamint az orgonát.
Források
[szerkesztés]- Magyarországi zsinagógák Archiválva 2009. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Zsinagóga – linkgyűjtemény
Lásd még
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Magyarországi zsinagógák; főszerk. Gerő László, tan. Gazda Anikó et al., fotó Hávorné Takács Ágnes; Műszaki, Budapest, 1989
- Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. Térképek, rajzok, adatok; MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1991 (Hungaria Judaica)
- Szegő Dóra–Szegő György: Zsinagógák; Főpolgármesteri Hivatal, Budapest, 2004 (A mi Budapestünk)
- Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon; fotó Tóth József; Viva Média Holding, Budapest, 2005
- Ruth Ellen Gruber: Zsidó emlékhelyek Közép- és Kelet-Európában; ford. Benke László; Geographia, Budapest, 2010
- Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon, 1782–1918. Fejlődéstörténet, tipológia és építészeti jelentőség; Terc, Budapest, 2011
- Klein Rudolf: Kelet-Közép-Európa zsinagógái, 1782–1944; Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest, 2014
- Pusztay Sándor: Zsinagógák Szlovákiában. Zsinagógák, zsidó temetők, emlékhelyek; Kornétás, Budapest, 2018
- Kiss Erika: Közép-Kelet-Európa zsinagógáinak világa, 1-3.; Logos, Budapest, 2018–2019
- Nádor Éva–László Gábor: Az öröm fényei. Zsinagógák vonzásában; Nádor és Tsa Tanácsadó Iroda, Budapest, 2019
- Cseh Viktor: Zsidó örökség. Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon; Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Budapest, 2021
|
Ez a zsidósággal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |